Porban koszló nemzeti önérzetünk fényesítésére felszólítok minden magyart, hogy folytassuk azt a társasjátékot, amelyet kormányunk már hivatalba lépése óta oly határtalan ötletességet tanúsítva űz! A mondjuk másképp játékát!
Ennek lényegét néhány példával szeretném megvilágítani:
- ha szemérmetlenül hazudozunk összevissza, és tévedhetetlenül nekünk szegezik az igazságot, védekezzünk ezzel: ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit csinálok! (Óriásplakát-formában: A tett az első, a szó a második.) Vagy választások idején az is jó: Ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok! De semmiképpen se használjuk a Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal mondatot, mert bár pontosan ugyanazt jelenti, mint az előzőek, kiesik a játékból, aki ezt mondja.
- ha lenyúljuk és elherdáljuk mások megtakarított, nyugdíjra félretett pénzét, mondjuk azt: megvédtük a nyugdíjakat!
- ha soha nem látott mértékű és mennyiségű adóval nyomorítjuk meg a vállalkozásokat, mondjuk azt: a kormánytöbbség számos eszközzel segíti a hazai kis- és középvállalkozásokat.
- ha annyi új adót vezetünk be, amennyi az országban még sohasem volt, nyomatékosítsuk, hogy: nincsenek megszorítások!
- ha a munkabért érintő adóváltozások után az emberek kevesebb pénzt vihetnek haza, hangoztassuk azt: csökkentettük az adókat!
- ha a munkanélküliség soha nem látott, drámai mértékben nő, változtassuk meg a statisztikai mérés módszereit (például adjuk hozzá az itteni munkahelyekhez azt a félmillió embert, aki külföldre menekülve keresett és talált munkát) és mondjuk azt: csökkentettük a munkanélküliséget!
- ha a jogszabályok szerint nyugdíjba vonult embereket kényszerítünk vissza egy tollvonással a munkába, mondjuk azt: nem jóléti, hanem munka alapú társadalmat építünk!
- ha nem tudunk valódi munkahelyeket létesíteni, a semmit nevezzük el közfoglalkoztatásnak, és hangoztassuk lelkesen: visszaadtuk a munka becsületét!
- ha soha nem látott történelmi csúcsra nő az államadósság, mondjuk azt: megnyertük az államadóság elleni harcot!
- ha örökre meg akarunk tartani egy különadót (mint például a bankadó), kössünk erről egy megállapodást az érintettekkel, és hangoztassuk, hogy ez csak egy ideiglenes adó!
- ha belehazudunk az ország képébe és tételesen felsorolunk 10 undorító pontot, amit az IMF követel az országtól az olcsó hitelért cserébe, és kiderül, hogy nem is létezik ez a 10 pont, akkor ne mondjunk semmit. Egyszerűen csak ragasszuk tele az országot óriásplakátokkal, melyen azt sulykoljuk: nem engedünk az IMF-nek!
- és végül, ha minden erőfeszítésünk és hazugságunk ellenére semmi, de semmi sem lesz jobb, csökkenek a reálbérek, nőnek az adók, mennek tönkre a vállalkozások, a bürokrácia nő, a korrupció erény lesz, az ország lakosságának 45 %-a (!!!) szegénységben él, az egészségügy a romok alján hever, és több ember megy külföldre dolgozni, amint ahányan 56-ban elmenekültek az országból, akkor egyszerűen csak annyit mondjunk: Magyarország jobban teljesít!
